Az ázsiai táplálékpiramis sokban különbözik a náluk megszokottnál. A kínai és tajvani családok étkezésének alapját a növényi élelmiszerek adják, elsősorban a rizs, a zöldségek és a főzelékek. Vörös húsokat havonta, szárnyasokat és tojásételt hetente esznek (édességet is!), viszont halakat, tenger gyümölcseit és tejtermékeket naponta, akárcsak a növényi olajok, gabonák. Így tehát a kalória 15%-ban származik zsiradékokból, és ha ezzel szembeállítjuk az amerikaiak 30-40%-át, máris újabb érv szól az öt elem tanán alapuló konyha mellett.
Az öt elem a négy évszak között is megoszlik, így a fa elem tavasszal domináns, a tűz a nyárnak felel meg, a föld a nyárutónak, a fém az ősznek, a víz pedig a télnek. Egyes évszakok között 72 napnyi átmeneti időszak van, ezt nevezzük DO-JO-nak. Ebben az időszakban a föld elem az uralkodó, erre helyezzük a hangsúlyt étkezésünkben is. Az öt hatás alkalmas arra, hogy a kívülről jövő hideget, illetve meleget ellensúlyozzuk velük. Ha jangizálni, azaz forrósítani szeretnénk, akkor a következő trükköket vethetjük be:
- kerüljük a semleges/hűsítő/frissítő hatású hozzávalókat
- kevés lével főzünk hosszú ideig
- erős jang hatású fűszereket használunk
- fokozzuk az alkohol használatát
- közvetlen kapcsolatba hozzuk az ételt a tűzzel: amit lehet, azt lehetőleg grillezzük, vagy forró olajban süssük
A jinizáláshoz természetesen ezek ellenkezőjét végezzük.
És bármily hihetetlen, nem mindegy, miben főzünk! Válasszuk az üvegből, agyagból vagy zománcozott fémből készült edényeket, mert a teflon edények kárt okoznak a hozzávalók energiaszerkezetében, és káros anyagot is bejuttathatnak a szervezetbe. Ugyanez igaz a mikrohullámú sütőre is. Kerüljük a mélyhűtött árukat is, mert ezeknek jelentősen lecsökkent az energiatartalma a fagyasztás miatt, valamint a tartósítószerekkel és sugárkezeléssel készült alapanyagokat is.
A jó munkához idő kell. Ez az előkészületekre igaz: szánjátok rá jó szívvel az időt!
